Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fajta történet

 

A Chartreux/ sartrő/, Karthauzi macska kalandos története

Az állatvilágban nagyon sok fajtánál, így a Karthauzinál is számtalan történet terjedt el, az eredetét és a nevét illetően.

Főként a neve működtette meg a fantáziát. A legenda szerint, a karthauzi szerzetesek honosították meg ezt a macskát Franciaországban. Lehetséges, hogy ezekben a kolostorokban is élhettek hasonló macskák, de a valóság az, hogy a Közép-Kelet hegyekkel ölelt tájairól származik. Dús, gyapjas bundája védhette őt a hidegtől, az időjárás viszontagságaitól.

Hála a keresztes lovagoknak, akik a kereskedői útvonalakon szállították be őket erről a tájról. Így kerültek Európába, főként Franciaország területére. Ellenálló képességük és bundájuk miatt, könnyen alkalmazkodtak új hazájukhoz is. 

A XVI. században már említést tesz Aldrovand, bolognai természettudós a Szír macskáról, amely valószínűleg a Karthauzi őse.              

                   sziriai-macska.jpg

 

Az első beszámolókat ezekről a szürkéskék macskákról, már a 16. századi Franciaországban találunk. A legrégebbi dokumentum egy költemény, 1558-ból származik.

Du Bellay /1552-1560/verse, melynek címe: „Francia vers egy kismacska haláláról”. A szerző Rómában vetette papírra. A költemény nemcsak egy macskaimádó ember érzéseiről tesz tanúbizonyságot, hanem pontos leírást ad a cica természetéről, a testfelépítéséről, a bunda minőségéről és színéről. Sok mindent elárul az akkortájt Franciaországban élő szürkéskék macskafajtáról.

 Francia szerzők a későbbiekben is beszámolnak különböző művekben, cikkekben egy tiszta kék macskáról.

A 18. sz. elején merül fel először a karthauzi név, vagyis a „Chat des Chartreux”.

1723-ban kiadott kereskedelmi, természettudományi és kézművességgel kapcsolatos lexikonokból megtudhatjuk, hogy SAVARRY DES BRUSLON tollából származik a Karthauzi név.

A lexikonokban SAVARRY DES BRUSLON egy nagyon lágy, puha kék gyapjúról beszél, amit Spanyolországból importáltak és Chartreux-nek neveztek. Ebből a gyapjúból nagyon jó minőségű gyapjúfonal készült.  A párizsi lakosság ebben az időben nevezte el ezeket a kék macskákat Chartreux-nek. (Ejtsd: sártrő)

 Logikusnak tűnik, hogy e macskák kék színű bundája, a gyapjassága, puha lágysága teljesen olyan volt, mint azé a gyapjúé, amit Spanyolországból importáltak.

1725-ben LINNE, svéd természettudós latinul ír „Systema Naturae” című művében egy  Coeruleus pilis,  sötétkék, nagyon rövid szőrű macskáról.

Vadmacska

catus ferus

 

Házi macska 

catus domesticus

 

 Angora

catus angorensis - / hosszúszőrű, ezüstös és lágy, a nyaknál nagyon hosszú/

 

 

Spanyol macska

catus hispanicus  - / fekete-fehér és narancs/

 

 

 

Karthauzi

catus coeruleus - szürkéskék bunda

 

 

Vörös macska

 

catus ruber- vörös csíkos a háton, mely a fejtől  indul

 

 Az 1753-as Nagy Enzyklopédia-ban, és az általános Szaklexikonokban a következő definíciók szerepelnek a Karthauziról:

 Párizsban az emberek azokat a macskákat nevezik Karthauzinak, amelyeknek egyöntetű szürkéskék színük van. -

Ettől kezdve tulajdonítanak nagyobb jelentőséget ennek a macskának, az európai házi macskával és az angóra macskával szemben, melyek egyébként hústermékekként szolgáltak. Az elkészítéséhez recepteket is adtak.

Bundáját is hasznosították. A szép, dús szőrmét megszínezték, és mint vidraszőr utánzatot adták el. A régi Chartreux fajtaleírásokban még ezt olvashatjuk: „vidraszőrszerű szőrzet”, mely a macskának a szőrminőségét jelentette. Ez is alátámasztja azt a feltevést, hogy egykor haszonállat volt, és a szőrmét is feldolgozták.

Chartreux: egy macska, hamuszürke-kékesszürke színben. A  szűcsök ezt használták bundakészítésre.

1756-ban Buffon, a 18. századi természettudós, aki sok ismert állat és növény leírást készített, említi meg a Karthauzi macskát, mint fajmacskát, és amelyet érthetően elhatárol, elkülönít más európai házimacskától és az angóramacskától.

Leírása hosszú és nagyon részletes. A mű először is egy illusztrációt közöl a macskáról.

 A rajz összehasonlítja más fajmacskákkal. Úgy jeleníti meg, mint egy rövidebb testű, egyenes orrú, stop nélküli macskát, kicsit hosszabb szőrrel, gyapjasabb minőségben, mint a házi macska. A farok egyenes és a végén elvékonyodik.

      Ezek a művek és tanulmányok nagyon részletesen írják le a Karthauzi macskát. Ennek következtében a karthauzi macska megszilárdította helyzetét Franciaországban, a szőrmegyártás és kereskedelem terén.2.-old-chartreux.jpg

Dr BEAUREGARD 1896-ban írja „Nos Beres „vagyis „Állataink” című művében: A karthauzi macska szőrméje, mint „kis szürke” lett eladva. Felerészben borotválták és színezték, és vidra bundaként hordták.

Sajnos a fenti dokumentumok bizonyítják, hogy számtalan állatot elpusztítottak a divat érdekében. A mai emberek többsége ezt borzasztónak találja.

Örvendetes, hogy a 20. század elején az ilyen szőrmére csökkent az igény, és a macskát tudatosan kezdték tenyészteni, mint házi és társállatot.

              belle-ile-sziget.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

1925-ban a Léger nővérek: Suzanne és Christin a Belle Ile szigeten kezdik meg a szelektív tenyésztést. Ezek a macskák ott, akkor szabad kolóniákban éltek. Megdöbbentő módon, mind szürkéskék bundával és sárga szemmel rendelkeztek.

A legszebb példányokat sikeresen pároztatták, majd megismételték és elérték, hogy ezek a gének rögzüljenek. Így sikerült a kék szint, a sárga szemet és a tipikus tulajdonságokat megtartani.

A tenyészetükkel, -melynek neve „De Guerveur”- megalapozták a mai karthauzi tenyésztést.

Mignonne nevű macskát, aki az első alomból való volt, 1930-ben Párizsban mutatták be egy kiállításon, ahol a „világ legszebb karthauzija” címet kapta.
4.-mignonne-de-guerveur-1931..jpg

 

Mignonne tehát a mai karthauzi populáció „ősanyja”. Az etalon, a karthauzi fajta ősei között.

 

 

 

 

 

A világháborúk és egyéb kedvezőtlen körülmények, mint a csökkenő egyedszám, eléggé visszavetették azt az ígéretes tenyésztői munkát, amit a Léger nővérek elkezdtek.

1965 és 1977 között sajnos a Brit kék macskát sokan bevonják a tenyésztésbe.  A francia tenyésztők erőteljes tiltakozása és harca következtében, végül megállították a keresztezést.

1974 óta minden fajtának meg lett a saját normája, és ettől kezdve nem megengedett a Brit kék és a Karthauzi párosítása.

Tehát a 70-es évek szerencsés fordulatot jelentettek, mert a macskás szervezetek különösen a FIFE és a WCF is szigorúan kettéválasztották a két fajtát.

A Brit kék és Karthauzi nem ugyanaz a macskafajta, két különböző cicáról van szó. Különböző eredet, más kinézet, kicsit más természet!

A Karthauzi macska egyre jobban divatba jött. Ezért híres emberek kedvence is lett. Ezek közül említésre méltó Colett, azaz Sidonie Gabrielle Colett francia írónő, aki Saha-nak nevezte el karthauzi macskáját, mely a „La Chatte” című művének hőse lett. A könyvben nagyon kedves és részletes leírást ad  cicájáról.

                             5-c.colette.jpg5-b.-.sidonie-gabriell-colette.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készült festmény is, Jean-Baptiste Perronneau munkája: Magdeleine Princeloub/ Paris 1715/ 

                                 6.-magdeleine-princeloub.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érdekesség még, hogy De Gaulle tábornok is Karthauzi tulajdonos volt.

                          7.-degaulle.jpg7.a.--de-gaulle-francia-elnok.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jean Simmonet

Hála és köszönet Jean Simonnet Úrnak és feleségének, fáradhatatlan munkájukért. Akik következetesen vívták harcukat, hogy a két fajtát elkülönítsék és bebizonyítsák, hogy Brit kék és a Karthauzi, két különböző  fajta.

Az ő munkájuk gyümölcse, hogy szinte a világ minden országában, a Karthauzi tenyésztése fejlődésnek indult, és megőrizte fajtajellegét. Felismerhetőek azok jegyek, amelyek a Belle Ile szigeten a Léger nővérek szelektálása és tenyésztőmunkája révén létre tudtak jönni.

Ez a feltűnően impozáns macska újra és újra belopja magát a macskaimádók szívébe.

 

Simonnet 1984-ben megalapítja Párizsban az első Chartreux klubot „Club du Chat des Chartreux” néven. Évente megjelenik egy  újság, illetve a klub weboldalt is működtet.

2009-ig Simonnet a Klub elnöke és a tenyésztési munka irányítója. Ekkor korára való tekintettel lemond, de örökös tiszteletbeli elnök marad. A mai napig Párizsban él, öreg Karthauzi cicáival együtt. Híres kennelének neve: Du Vaumichon.

                           b.-rosine-lea-vaumichon-simonnet.jpga.-rosine-du-vaumichon-simonnet.jpg

                               

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1980-ban jelenik meg először, 1990-ben másodszor könyve, amit Karthauzi cicákról ír: Le Chat Des Chartreux. Ez minden tenyésztőnek és Karthauzi rajongónak a kézikönyve.

                                  8.az-elso-konyv.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A francia klubnak én is hosszú évek óta tagja vagyok. Minden fontos információt és iránymutatást innen kapok és kérek.  Nagyon nagy örömmel és nem kis büszkeséggel töltött el engem, hogy 2010-ben külön köszönetet kaptam kitartó és hasznos munkámért Elnök Úrtól.

Kedves Hölgyem,               
Hálásan köszönöm a küldeményét. Ön nagyon hasznos és fontos munkát végzett a Karthauzi macska tenyésztésében és népszerűsitésében. Gratulálok és minden elismerésem. Jean Simonnet. „

A hosszú és kitartó kutatás és meggyőzés eredménye lett, hogy a FIFE /az egyik legnagyobb nemzetközi macskaszervezet/ külön standardot fogadott el a Karthauzival kapcsolatban, így tényleg világosan és érthetően olvashatjuk, értelmezhetjük a fajta leírást.

Mivel én mindig a FIFE szervezetekhez kapcsolódó egyesületek tagja voltam, ezért tenyésztési munkámban e szervezet iránymutatását veszem figyelembe.

Sok-sok úgynevezett „független” egyesület, klub van, ahol nem mindig különül el minden egyértelműen, és világosan. Ezért is lehet, a mai napig  zavar az értetlenség a fejekben a tenyésztéssel kapcsolatban.

Ugyanis, ha valaki ma Magyarországon, - de bátran állítom bárhol - Európában, vagy Amerikában szeretne venni egy „ősi, tiszta vérvonalú” Karthauzi cicát, akkor sok esetben csalódnia kell.

Ez akkor nagyon nagy „pofon”, ha az illető komolyan akar tenyészteni, vagy  kiállításokra járni. Láttam és tapasztaltam már, hogy azoknak a nemzetközi egyesületeknek a kiállításain, akik a francia, illetve a FIFE standardot követik és követelik meg, ott ezekkel a cicákkal bizony „vereséget” szenvedtek és szenvednek.

Sajnos szembesülni kell azzal, hogy a „független” klub, egyesület által kiállított pedigree /törzskönyv/ valódinak tűnik ugyan, és bele is van írva, hogy a cica felmenői Karthauzi cicák, de a szakavatott szemnek, és a tapasztalt bírónak, tenyésztőnek sok esetben egyértelmű, hogy csak papíron vett az illető Karthauzit. A DNS vizsgálatok ma már egyértelműen bizonyithatják a hamisitás tényét.

 A vérvonalak jó ismerői, azonnal rájönnek, hogy sajnos sok-sok úgynevezett Karthauzi cica ereiben nem kevés Brit kék vér is folyik vagy Orosz kék.

Természetesen, aki „csak” egy kis kedvencet akart, talán nem is háborodik ezen fel.

Hiszem és tudom, hogy a fajcicák tisztaságát, felelősen, és hosszútávon is meg kell őrizni. Minden tenyésztőnek, vagy magát annak vallónak, erkölcsi kötelessége ezt betartani. Ha nem hajlandó valaki arra áldozni, hogy a választott cicafajta összes ismérvét felkutassa, megszerezzen minden lehető információt ezzel kapcsolatban, az nem nevezheti magát karthauzi tenyésztőnek.

Pláne, ha még arra sem akar áldozni, hogy tiszta, eredeti vérvonalú cicákat szerezzen be a tenyészetébe.

Tudom és állítom, hogy nem egyszerű munka, sok-sok idő és fáradság, sok-sok anyagi vonzattal. 

Kissé elkalandoztam Jean  Simonnet méltatásától, de tudom, hogyha olvashatná  az én gondolataimat, nagyon boldog lenne, és  egyet értene velem.

 Benkőné Kovács Zsuzsa

http://www.chartreuxcat.net

Felhasznált irodalom:
Jean Simmonet: The Chartreux Cat
Manuela Thurau: Die Chartreux Katze
E. Roth: Chartreux
Evelin Geisler: Die Britisch Kurzhaar Blau

DCHA/ Német Karthauzi egyesület újságjai és weboldala

Brigitte Franck / Chartreux kennel

Copyright 2015 Blue Melody Chartreux all rights reserved

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

Profilkép



Elérhetőség

Benkőné Kovács Zsuzsa

www.chartreuxcat.net

+36306401553

susan.benko@gmail.com




Statisztika

Online: 1
Összes: 74387
Hónap: 833
Nap: 30